Alexandria, Nagy Sándor városa
Alexandria a második legnagyobb városa Egyiptomnak és körülbelül 3,8 millió lakos él itt. A tengerpart mentén fekszik körülbelül 20 km – res hosszúságban.
Értékelés: Egyiptom Alexandria - Last minute utak, Egyiptom - Last minute utak, letenky
Történelme
Alexandriát, vagyis más néven Iszkandaríját i. e. 331 – ban alapította Nagy Sándor macedón király. A város, mely a nevét hordozza, a birodalmának kulturális és politikai központjának számított. Az ő halála után is fokozatosan növekedett a város és jelentős kikötővé vált az európai és ázsiai üzleti útvonalak mentén. Ami az építészetet illeti, Alexandria bátran vetekedhetett Rómával és Athénnal. Alexandriában azonban legkitűnőbb az intellektualitás virágzása volt. Ebbe a városba érkeztek a legnagyobb tudományos, irodalmi és filozófiai elmék, akik abban az időben éltek. A híres könyvtár nagyobb számú tekercset birtokolt. A város nagyságát és hírét szimbolizálta a világítótorony, amelyet az ókori tudósok a világ hét csodájának tartották. Rómát Alexandria teljesen utolérte Kleopátra idején. Még azután is, ahogy római felségterületté vált, a legiskolázottabb városnak tartották a világon. A 4. századtól azonban a város kezdett hanyatlani, nemcsak az éhségjárvány, betegségek és háborúk miatt, de azért is, mert amikor a kereszténység a Római Birodalom hivatalos vallásává vált, az összes nem keresztény templomot a földdel tették egyenlővé. A hatalmas városból, ahol majdnem 1 millió ember élt, halászfalu lett. A legtöbb jelentős műemlék egy földindulás következtében megsemmisült. Csak a 19. században adta vissza Mohammad Ali pasa a kikötőnek a presztízsét azzal, hogy összekötötte a Nílussal és a régi város alapjain egy újat épített fel. Egész a Násziri forradalmig 1952 – ben Alexandria újra város lett, ahová a világ különböző sarkaiból érkeztek a tudósok. Egy kis időre Alexandria megint aranykorát élhette mint egy kozmopolita város. Ezekben az időkben itt majdnem 40 % külföldi élt, akik azonban az országot az 1950 – es években gyorsan elhagyták.
A mai Alexandria és emlékei
Sajnos, a régi híres város kincsei közül a mai modern Alexandriában csak keveset találhat meg. Ennek ellenére biztos, hogy megér egy látogatást. Található itt néhány jelentős múzeum, amelyek a hellénisztikus világ gyöngyszemének híres időszakát még felelevenítik.
Az egyik közülük a Görög- római Múzeum, amely a város szívében lelhető fel. Láthat itt 40 ezer műemléket, amelyeket a város alapításától az arabok általi 640 – es legyőzéséig szedtek össze. Várja Önt 25 helység, ahol megismerkedhet azzal a bélyegnyomattal, amely a nyugati társadalmunkat alakította.
A régi idők korától kezdve az újkorig térképezi fel az Alexandriai Nemzeti Múzeum ezt az időszakot. A királyi kincsek múzeuma bizonyítja az utolsó egyiptomi király Farúq furcsa viselkedését, aki szerette az extravaganciát és a legkülönfélébb divat és más érdekességeket.
A Nagy Könyvtárra, amely a város szimbóluma volt, és amely több mint fél millió tekercset rejtett magában, próbál kapcsolódniaz új Alexandriai könyvtár, a 21. század hatalmas építménye. A tervek szerint a kör alakú helyszínen 8 millió könyvet helyeznének el. Ezenkívül planetáriumnak, múzeumnak és más kiállító termeknek is kellene itt lenniük. Ez az építkezés kivételesen nagy hatású, a mintha a földbe vágott tárcsának a Nap feljöttének érzését kell ébresztenie.
Alexandriában sok dolog van, amit megéri megnézni. Felsorolhatjuk még például a tomai amfiteátrumot, a Nekropoliszt, a Kóm es- Suqáfa katakombákat vagy a Qájitbája erődöt.
Alexandriában lehet autóbuszon, minibuszokon vagy villamossal is közlekedni, ami a városban való közlekedéshez jó választás. A villamosokon általában egy vagon a nőknek van foglalva. A legkényelmesebb közlekedési módszer azonban a taxival való közlekedés.
Alexandria környékén érdemes megjegyezni Rozetta városát is, azon sírkő meglelési helyéről lett híres, amelyik segített a hieroglifák titkát felfedni. A Rozetta Követ Napóleon katonái találták meg, és ma a brit múzeumban van elhelyezve Londonban. A hieroglifákat 1822 – ben fejtette meg a francia Jean Francois Champollion és ezzel felfedte legalább egy részét az ókori egyiptomi titkoknak, amellyel nagy részben hozzájárult eme birodalom modern felfogásához. Hatásos a rozetti építészet, amelyet az oszmáni időkből származó helyes üzleti házakon figyelhet meg.
A gyönyörű tengerpartokat fehér homokkal és a tiszta türkizkék Marsá Matrúh városában találhatja. Sok egyiptomi utazik ide pihenni. Szezonon kívül azonban kevés itt az ember és Ön élvezheti a zavartalan fürdőzést.